Egy évtizede a Thália Színházban az Alul semmi!

2015. október 30-án mutatta be a Thália Színház Simon Beaufoy filmklasszikusának színpadi változatát, az Alul semmit. A produkció azóta folyamatosan repertoáron van, szereplőgárdája részben megújult, de erejéből és közönségsikeréből mit sem veszített.

A magyar színházi életben ritka, hogy egy vígjáték tíz éven át folyamatosan műsoron maradjon. A Thália Színház Alul semmi című előadása azonban 2015 óta töretlenül vonzza a közönséget. A darab sikere nem csupán a történet népszerűségében rejlik, hanem abban a színpadi megvalósításban is, amely érzékenyen, ugyanakkor derűsen beszél az emberi méltóságról és az újrakezdés lehetőségéről.

Simon Beaufoy színpadi műve, Hamvai Kornél fordításában, a világhírű film szellemiségét őrzi, mégis önálló színházi értékké vált. Réthly Attila rendezése pontos egyensúlyt teremt a humor és a dráma között. A sheffieldi munkanélküliek története ma is érvényes: a létbizonytalanság, a közösség megtartó ereje és a humor gyógyító hatása univerzális élmény, amelyet a színház varázsa elevenít meg újra és újra.

Az elmúlt tíz év során a szereposztás több ponton átalakult. Szereplők jöttek és mentek, de néhány színész mindvégig meghatározó maradt, biztosítva az előadás gerincét. Szabó Győző Gaz alakításában továbbra is az esendőség és a bátorság kettősségével ragadja meg a nézőt, míg Vida Péter és Nagy Viktor szerepformálásai a humor és az emberi mélység árnyalatait hozzák közel. Fodor Annamária, Tóth Eszter, Domokos László, Mózes András és Hunyadkürti István pedig érzékeny és erőteljes jelenlétükkel teremtik meg azt a stabil színészi alapot, amely köré az újonnan érkező kollégák is biztonsággal építhetnek.

Ez a változás ugyanakkor jót is tett a produkciónak: minden új szereplő más energiákat hozott, friss színekkel gazdagítva az előadást. Így az Alul semmi mindig képes volt megőrizni dinamizmusát, miközben az állandó kulcsszereplők folytonosságot biztosítottak. Ez a kettősség – a stabil alap és a folyamatos megújulás – tette lehetővé, hogy az előadás mára valódi színházi „élő klasszikussá” váljon.

Az alkotócsapat munkája is hozzájárult a tartós sikerhez. Cziegler Balázs díszletei hitelesen idézik meg a munkanélküliség sújtotta Sheffield világát, Velich Rita jelmezei egyszerre realisztikusak és karakterformálóak, Tihanyi Ákos koreográfiája pedig lendületet ad a színpadi akciónak, különösen a darab emlékezetes fináléjában.

Az Alul semmi maradandó sikere abban rejlik, hogy miközben nevetést vált ki, mélyebb emberi tartalmakat is közvetít. Nem pusztán vígjáték, hanem olyan előadás, amely a szórakoztatáson túl az élethelyzetek és emberi kapcsolatok valóságáról is szól. Ezért képes arra, hogy tíz év után is változatlan intenzitással szólítsa meg a közönséget.

A Thália Színház produkciója mára nemcsak a társulat egyik legnépszerűbb előadása, hanem kulturális viszonyítási pont is lett: példa arra, hogy a minőségi szórakoztatás és a mélyebb tartalom nem zárják ki egymást. Az Alul semmi bizonyítja, hogy a színház képes egyszerre derűt és katarzist nyújtani – és hogy egy történet akkor él igazán, ha közönség és alkotók egyaránt újra meg újra rá tudnak csodálkozni az üzenetére.