fbpx

Fesztivál

Hans-Alfredson-Tage Danielsson

Picasso kalandjai

Szereplők

Pablo Picasso:

Hajduk Károly

Rendező:

Méhes László

Ingrid Guggenheim:

Uhrik Dóra

Díszlet:

Rózsa István

Don Jose:

Köles Ferenc

Jelmez:

Horváth Kata

Sirkka és Dona Maria és id. Dolores:

Stubendek Katalin

Ügyelő:

Rajnai Attila

Ifj. Dolores:

Vlasits Barbara

Asszisztens, súgó:

Kiss Hédi, Czéh Dániel

Alice B.Toklas és Hitler és Apollinaire és modell

Széll Horváth Lajos

Sound designer:

Ditzmann Tamás

Végrehajtó és Rousseau és Churchill és pap:

Józsa Richárd

Társrendező-koreográfus:

Horgas Ádám

Gertrude Stein és szerelő:

Tóth András Ernő
abszurd játék
Az előadás hossza: 120 percperc, 1 szünettel

Pécsi Nemzeti Színházű

A kultuszfilmmé vált 1978-as Picasso kalandjai a svéd rendezőpáros, Tage Danielsson és Hans Alfredson (aki egyébként Picasso apját, Don Josét alakítja a filmben) alkotása. A történet a némafilmekre emlékeztető humorral, groteszk iróniával mutatja be – természetesen a valósághűség igénye nélkül – Pablo Picasso életét és munkásságát. Az abszurd ötletek, a szárnyaló képzelet, a realitástól való elszakadás végtelen humorforrás, amely csodálatos elegyet képez Picasso életének különleges történetével és szereplőivel egy olyan kor lenyomataként, amely a művészet történetében gyakorlatilag egyedülállóan termékeny és sűrű, vagyis a századfordulós Párizsban.

A történet Picasso születésével kezdődik, aki a spanyolországi Malagában látta meg a napvilágot. Apja, Don José maga is művész, aki korán felismeri fia tehetségét, amikor a fiú ételekből készíti el apja szobrát. Amikor Pablo elég nagy már, apja Madridba viszi, hogy ott festészetet tanuljon. Az Akadémián Pablo tehetségét elismerik és díjazzák. Ekkor Párizsba megy, de pályája nehezen indul. Egy nap apja állít be azzal a szomorú hírrel, hogy anyja halott. Amikor Don José egy almát kezd rágcsálni fia műtermében, Pablo lefesti az alma fogyásának különféle fázisait. Az eredmény a kubizmus megszületése. Az új stílusú képeket nagyon nehéz eladni. Apja azonban becsempészi fia képét egy kiállításra, ahol az általános felháborodás ellenére az egyik látogató csodálja és azonnal megveszi a festményt. A hölgy nem más, mint Gertrude Stein, a nagy írónő. Ezután Picasso egy csapásra a párizsi művészvilág központja lesz. Baráti társaságában ott van Braque, Matisse, Hemingway, Erik Satie, Apollinaire, Henri Rousseau, Vincent van Gogh és Toulouse-Lautrec. A művész további kalandjai után élete végén saját csapdájába esik, művészete iparszerűvé válik, háza még életében múzeummá alakul.

A történetben szereplő Sirkka, a finn dizőz dala, mint ma már tudjuk, egy halétel receptje. Mivel a film rajongói számára ez sokáig nem volt köztudott, most meglepetésül közöljük a dalszöveg fordítását: „Végy vizet, sót, aztán vajat és lisztet, és gyúrd össze, gyúrd, csak gyúrd. Aztán fogd a halat, a szalonnát és tedd rá a tésztára, kedvesem. Tedd be a sütőbe, és egy időre feledkezz meg róla.”

Az előadás az AB Svenska Ljud és a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével jött létre.