Csokonai Színház, Debrecen

Orlando egyszerre fiú, nő, regény, különböző korok, különböző stílusok, ráadásul most monodráma is. Időutazás: különböző stációk az Erzsébet-kortól a 20. századig.

Átváltozás és felnőtté válás: 16 éves kamasz fiúból férfi,30 éves férfiből nő, majd 36. életévére asszony. Menekülés: társasági létből a magányba, az életből az álmok világába, irodalomba, ahonnan tér és idő nélküli kalandokba vezet az út. Körkörös, spirálszerű mozgás egy középpont körül. Kalandok Angliában, majd Konstantinápolyban; hercegként, nagykövetként, cigánylányként.

Szerelem és szerelmi mámor: sóvárgás, csalódás és lemondás. Elbűvölő (és rettentően hosszú) szerelmi vallomás.

Élet és irodalom, és a kettő egymásba fonódása: négy évszázadon át íródó költemény, melynek egyszerűen „Tölgyfa” a címe.

Emlékezet: szeszélyes varrónő, mely ide-oda öltöget, hogy aztán mégiscsak egyetlen szálra fűzze fel a történteket.

Költészet és természet: jégmadár. A női szépség szimbóluma. A mitológia szerint egy asszony halott szerelme láttán jégmadárrá változott, és addig jajveszékelt, míg férjét jégmadárrá nem változtatták az istenek.

Orlando. Az Orlando játék. Önkívület és rend. Maga a telített pillanat.