Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Szatmárnémeti Harag György Társulat művészeinek közös előadása
Erdély legnagyobb városainak legigényesebb műértő közönsége ünnepelte és várja vissza újból és újból a „nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak” című Dsida műveiből összeállított művészeti estélyt. A rendszerváltás óta már nem tiltott üzenet Dsida Jenő lélektől lélekhez címzett művészete. Most már helye van a pódiumon és az életünkben a hitnek, az imának, a zsoltárnak, szokatlan módon még akkor is, ha az Magyar Zsoltár. Bekerülhetett az új alkotmányba az „Isten áld meg a magyart” és bekerülhet az életünkbe is. Helyet – és ahol csak lehet – főhelyt, kap Isten. A folyamat elindult és ezzel megtörtént egy cinikus, züllött, hitüldöző rendszer leváltása.
Most már van valóságos lehetőségtartalma az „Ülj ide, gyűlj ide, népem/s hallgasd, amint énekelek” Dsida -i gondolatnak is. Ebben hisz és erről vall Szugyiczky István szatmárnémeti születésű színművész a művészi estély rangos irodalmi anyagának szerkesztő-rendezője. Le tudott mondani több gyakran elmondott, ismert Dsida versről, de nem tudott lemondani a kiaknázhatatlan Psalmus hungaricus – ról. Jól tette! A pódiumi beszédnek azon a közvetlen, emberi, lélektől lélekig ható hangján, ahogy Bogdán Zsolt tolmácsolja a Magyar Zsoltár részletét, újabb megvilágításban hozta elénk Erdély népének drámáját, felmutatva a 21. századi magyar értelmiségi Magyar Zsoltárát, éljen az akár az anyaországban.
A néző lelkében, visszhangra találnak Bogdán Zsolt kétszeres Uniter-díjas, Érdemes Művész, Kovács Éva Poór Lili-díjas, Csutak Réka színművész Dsida-szavai. A hallgató lelkében visszhangra talál és vihart kavar ez az előadás, torokszorító, könnyes vihart, önvizsgálatra késztető vihart, szellemet, lelket megtisztító vihart.