fbpx
Thálisa színház logó - fehér

Nagyszínpad

Federico García Lorca

Bernarda Alba háza

Szereplők

Bernarda:

Kovács Edit

Rendező:

Béres László

María Josefa, Bernarda anyja:

Nagy Erika

Fordította:

András László

Pepe Romano:

Vadász Gábor

Díszlettervező:

Székely László a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, Érdemes Művész

Angustias, Bernarda lánya:

Komáromi Anett

Jelmeztervező:

Bodnár Enikő

Poncia, szolgáló:

Kara Tünde Jászai-díjas

Koreográfus:

Bajnay Beáta

Magdalena, Bernarda lánya:

Fehér Tímea

Súgó:

Veselényi Orsolya

Amelia, Bernarda lánya:

Tatár Bianka

Ügyelő:

Gazdóf Dániel

Martirio, Bernarda lánya:

Liszi Melinda

Rendezőasszisztens:

Kiss Kata

Adela, Bernarda lánya:

Koreográfusasszisztens:

Balog Richárd

Valamint:

Tarsoly Krisztina

Ének:

Balogh Richárd, Nagy Róbert, Rigler Renáta, Kinyik Flóra, Földes Roxána, Harcsa Boglárka, Janis Zoltán
Gitár:
Vadász Gábor
Cajón:
Oravecz Péter
Bajnay Beáta
dráma
Az előadás hossza: 1 óra 40perc, 1 szünettel

 

Békéscsabai Jókai Színház
asszonyok drámája Spanyolország falvaiban

Lorca utolsó és talán legjobb drámája a Bernarda Alba háza. Az Andalúziában játszódó történetet átszövi a spanyolos temperamentum. Bernarda Alba otthonát – férje halála után – börtönné változtatja, ugyanis a hagyományoknak megfelelően a nyolcéves gyász ideje alatt a kinti világra néző minden ajtó és ablak becsukódik. Ez boldogtalanná teszi a zordon, kemény akaratú asszony és más-más természetű leányai életét. A házban élők nőisége pusztulásra van ítélve, börtönükből az út csak fizikai vagy szellemi szabadságuk teljes feladásához vezet. A Halálkatlanból csak holtan, vagy tébolyultan lehet szabadulni. Szenvedély, tűz, féltékenység, tánc, gyász és magány. Az előadás nyelvezete a rövid és tömör replikákra lecsupaszított lorcai szöveg és a flamenco világának (tánc, zene, ének) találkozásából születik meg. Ebben a színházi jelrendszerben egyformán fontos a hang, a gesztus, a ritmus és a látvány.