fbpx

Fesztivál

Katona József

Bánk bán

Szereplők

II. Endre, a magyarok királya:

Presits Tamás

Rendező:

Szabó K. István

Gertrudis, a királyné:

Kovács Edit

Súgó:

Roszik Yvett

Ottó, merani herceg, Gertrudis testvéröccse:

Czitor Attila

Ügyelő:

Szepsi Szilárd

Bánk bán, Magyarország nagyura:

Demeter András

Jelmeztervező:

Rátkai Erzsébet Jászai-díjas

Melinda, a felesége:

Földesi Ágnes

Díszlettervező:

Mira János

Soma, Bánk fiacskája:

Demeter Albert Péter

Zene:

Verebes Ernő

Mikhál bán, Melinda bátyja:

Mészáros Mihály

Dramaturg:

Zalán Tibor József Attila és Babérkoszorú-díjas

Simon bán, Melinda bátyja:

Katkó Ferenc

Korrepetitor:

Galambos Hajnalka

Petur bán, a bihari főispán

Rendezőasszisztens:

Kiss Kata

Myska bán, a királyok nevelője:

Bartus Gyula Jászai-díjas

Békétlenkedők, köpönyegforgatók, haszonlesők:

Csomós Lajos
Bendeleiben Izidóra, thüringiai leány:
Vadász Gűbor, Gulyás Attila,Szabó Lajos
Biberach, egy lézengő ritter:
Liszi Melinda
Tiborc:
Tege Antal
Rendfőnök asszony:
Jancsik Ferenc
Rendfenntartó, rendbontó:
Nagy Erika
Vendég, egy idegen:
Nagy Róbert
Gyerekkórus, zenészek:
Janis Zoltán szh.
dráma
Az előadás hossza: 2 óraperc, 1 szünettel

Békéscsabai Jókai Színház

dráma öt szakaszban, Zalán Tibor átvezetésében

A legtöbb országnak van nemzeti drámája. Hogy a Bánk bánból miért lett nemzeti dráma, azt már nehéz lenne kideríteni. Nemcsak nemzeti és „nemzetietlen” gondolatok csapnak össze benne erős kupacsattogtatással, de szerelmi civódások, hatalmi megütközések, és valós emberi vívódások váltakozó színhelye is egyben a színpad. A cselekmény menetét valamennyien ismerjük. Az előadásban azonban sokkal nagyobb szerephez jutnak az emberi viszonyok, úgymint szerelem és szerelmi szenvedély, hűség – hűség hazához és hűség a szerelmeshez –, féltékenység (féltékenység a szeretett hitvesre és féltékenység a trónt bitorló idegen asszonyra), a szülői gond és aggodalom; ezek mellett a hatalomvágy, az olthatatlan vágy a paráznaságra, a féktelen dorbézolás, az ország vagyonának a széthordozása.

A darabot Zalán Tibor dramaturg és Szabó K. István rendező – sok éves közös munkálkodásuk a garancia erre – nem aktualizálta, bár mindenki akaratlanul találhat (és talál is) áthallásokat színpad és mindennapi élet között. Aktualizálás helyett korszerűsítettek, amit az idő kirágott a darab szövetéből, azt kivágták vagy megfoldozták, az erős drámai vonalakat még jobban kiemelték, az elhagyható mozzanatokat pedig könyörtelenül elhagyták. Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódott a műhelyükben.