„Egy pillanatnyi hazugság sincs a színpadon…”, „estéről estére olyan hittel és szenvedéllyel játsszák, hogy van egy megtartó ereje”, ezekkel a mondatokkal jellemezte Szőcs Artur a Feketeszárú cseresznye sikerének titkát.
Az előadás – amit 2019-ben mutattak be – a Miskolci Nemzeti Színház repertoárjából került a fesztivál programjába. A szerencsés csillagállásról, a felkészülésről és készülésének körülményeiről beszélgettünk a rendezővel.
Hunyadi Sándor a darab szerzője, Bródy Sándor fia, aki apja árnyékában élt és írt. A rendező szerint kettő fontosabb művének köszönheti pályafutása beindulását, melyből egyik a Feketeszárú cseresznye, másik a Bakaruhában.
A Feketeszárú cseresznye története valahol Szabadka mellett, a Vajdaságban játszódik, egy szerb földbirtokos és a felesége tanyáján, melyet a trianoni békeszerződés eseményei bontanak ketté. Az első felvonásban még a Trianon előtti Magyarország által uralt, a második felvonásra viszont szerb behatások alá kerül helyszínünk.
A katonák megkapják behívójukat a háborúba, búcsúzásként elmennek mulatni és elkezdődik egy véget nem érő, pezsgő mulatság. A mulatságon részt vesz a helyi földbirtokos is feleségével és a legjobb barátja, aki a város magyar származású főszolgabírája. A három szereplő hamarosan az este középpontjába kerül, a főszolgabíró ugyanis beleszeretett barátja feleségébe.
Ennek a szerelmi háromszögnek a bonyodalmait követhetik nyomon a nézők a háttérben meghúzódó háborús konfliktusokkal párhuzamban. Hogyan hullik szét az ország és vele együtt az emberi kapcsolatok. A konfliktus, a zene, a dalok és táncok egy pillanatra sem hagyják a figyelmet elveszni.
Artur megosztotta velünk, hogy ahogy minden rendezőnek, neki is van egy listája azokról a darabokról, amit egyszer majd szeretne megrendezni. A Feketeszárú cseresznye régóta szerepelt már ezen a listán. Elmondása szerint az egyik ok amiért fontossá vált számára ez a darab, az az üzenet, amit sugall: hiába zúg egy háború fölöttünk, ha az ember szerelmes lesz az az érzelmeknek nem szab határt. Ekkor is emberek maradunk, és egy ilyen eseménnyel a háttérben az érzelmek, a fájdalmak csak még jobban nagyító alá kerülnek.
A próbafolyamatot megelőzte egy hosszas, évekig tartó kutatás, felkészülés. Ezalatt huszár levelek és további források után kutatott, amit később felhasználtak az előadásban. Végül – ha úgy tetszik, ezek beépítésével – elkészült a saját példánya.
Ami a zenét illeti, Arturhoz nagyon közel áll a délszláv népzene, és ez tökéletes alapanyag volt az előadáshoz. Ezenkívül nagyon fontosnak tartotta, hogy a helyi kultúrának megfelelően élő zene legyen jelen a színpadon – erre a Babra együttest választotta.
A rendező azt is megemlítette, hogy kedvezőnek érezte a csillagok állását – a társulat megérett a darabra és adott volt a három kiváló színész a főszerepekre. Azóta több mint 40 előadást játszottak belőle, és vendégelőadásként több színházba is meghívták már őket.
A Feketeszárú cseresznyét a Thália Fesztivál 2022 műsorán június 8-án láthatják nézőink.
Fotó: Éder Vera
