Az egri Csörgess meg!, Tarsoly Krisztina, Kiss Ernő és a békéscsabai Edith és Marlene lettek a Rivalda Fesztivál legjobbjai. A díjazottak közül Ötvös Andrást, Fekete Györgyit és Kiss Ernőt kérdezte a Fidelio.hu.
A 2009-es szünet után idén ismét megrendezték a Thália Színházban a magyarországi vidéki teátrumok fesztiválját, amely idéntől a Rivalda névre kereszteltek. A hagyomány felelevenítésén túl újdonság volt, hogy a Színházi Kritikusok Céhének háromtagú zsűrije - Budai Katalin, Kovács Dezső, Rádai Andrea - a legjobb előadás, a legjobb női és férfi alakítás díjait osztotta ki, és a közönség is voksolhatott kedvenc produkciójára.
A fesztiválon szereplő 13 előadás közül a kritikusok kiemelték a szekszárdiak "igényes és reményekre jogosító" Komámasszony, hol a stukker? című produkcióját, a debreceniek Fodrásznőjét "hibátlanul kidolgozott formanyelvéért", a nyíregyháziak "markáns, magyar világra adaptált" Tizenkét dühös emberét, valamint a zalaegerszegi társulat Revizorát, amely "sokféle színészi, rendezői, tervezői talentumot csillogtatott meg Gogol árnyaltan értelmezett, roppant humoros és aktuális" darabjának színrevitelével. A legjobb előadás díját azonban az egri Gárdonyi Géza Színház "társadalmi szokásokat, érintkezést, információátadást, viselkedést tudományos értékű precizitással és frenetikus humorral tanulmányozó" előadása, a Máté Gábor rendezte Csörgess meg! kapta. "Az az alkalom ez, amikor a közönség nagy szeretete, vígsága, ovációja teljesen egybeesik a szakmai elvárásokkal is. Zajos, nagy siker: miközben elmélyült, odaadó és átgondolt színház" - mondta Budai Katalin az előadásról.
A közönségdíjas békéscsabai Edith és Marlene Edith Piafját megformáló Tarsoly Krisztina nyújtotta a legjobb női alakítást, ami "a meglepetés elsöprő erejével hatott." A "színésznő mindent belead: testét, lelkét, szenvedélyét és szenvedését. Mintha meztelenül, kiszolgáltatottan állna a színpadon. De pont ezért van hatalma a közönség fölött. Akárcsak Piafnak" - fogalmazott Rádai Andrea, aki hozzátette, emlékezetes volt a zsűri számára Pásztor Erzsi soproni Orbánnéja és Szűcs Nelli debreceni fodrásznője is.
A formátumos szerepformálások közül Kovács Dezső kiemelte Czapkó Antal "alattomosan sompolygó pompás Ficsúrját", Szabó Győző "robosztus" Liliomát (mindketten a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában játszottak), Trill Zsolt "kivételes jellemábrázoló művészetről, komédiás kedvéről" tett tanúbizonyságot Debrecenben, Puskás Tivadar indulatos esküdtje pedig "napjaink agresszivitásának hű tükörképét adta" a nyíregyháziak produkciójában. A masszív mezőnyben Kiss Ernő nagyszabású polgármester-alakítása bizonyult a legjobbnak a zalaegerszegi Revizorban: "az ismerős alak kaméleontermészetét és ijesztő kisszerűségét pompás szatírává formálva többek között azt mutatta meg, hogy milyen kacagnivaló is a felfuvalkodottak gőgje, a hatalomhoz törleszkedők provincializmusa."
